2015. január 29., csütörtök

köszönöm A végzet Ajándéka

Szabályok:
- Rakd ki kitől van
- Írj magadról 10 dolgot
- Válaszolj 10 kérdésre
- Tegyél fel 10 kérdést
- Küldd el 10 embernek
 
 

kitöl van: A Végzet Ajándéka
 
10 dolog magamrol:
-14 éves vagyok
-szeretem az állatokat
-csendes vagyok
-i love CSOKI
-HOKIBOLOND vagyok
-szeretem a telet
-nem szeretem a sulit
-szeretek olvasni
-szertek irni (verseket is)
-szeretem a német nyelvet
 
10 kérdés+10 válasz:
- Hány éves vagy ?
        14
- Ha lenne egy hajód , milyen nevet adnál neki ?
        Wolves
- Kedvenc sorozatod ?
        nem is tudom
- Vannak testvéreid ?
        van 2 mostohatestvérem
- Kedvenc könyved ?
         L.L.:Késtél
- Kedvenc zene ?
         Vnnak kivételek
- KI a legfontosabb személy az életedben ?
         A legjobb barátnöm
- Kapsz egy repülőjegyet , mivel bárhova elmehetsz. Hova mennél?
         Németország
 - Kedvenc ruhadarab ?
         pulcsi
- Kedvenc idézet ?
         "a képek némák nem beszélnek de az emlékek örökké élnek"
10 kérdés: 
-hogy áltál neki irni?
-mit szeretsz az irásban?
-szereted az iskolát?
-hányadikos vagy?
-kedvenc filmed?
-kedvenc szabadidötöltésed?
-milyen telefonod van?
-kedvenc sportod?
-szereted a tévézést?
-hova utaznal legszivesebben ?
 

2015. január 20., kedd

4 rész


Nem alakult igy mivel ujbol abba ütköztem hogy valamit hátam mögött dugdosnak. Szüneten mikor kimentem a többiekhez az eggyik osztálytársam elment onnan és a többiek azt mondták hogy gyere vissza és mond meg. Már az elején éreztem hogy valami nincs rendben és kezd máshogyan viselkedni. Nem besyélgetett sőt nem is köszöntünk egymásnak. Annyit hallottam hogy én ezt nem birom tovább. Nem akartam halgatni ezt mivel láttam milyen „gyilkos” tekintettel néz rám. Kerülni akartam mind ezt igy ayt döntöttem hogy inkább kimegyek a barátnömmel jégkorongozni az udvarra. Következö szüneten pont Ö jött hogy elkérje tőlünk a korongot. Odaadtuk a korongot s szünet végén mikor visszahozta s odaadta a barátnömnek s ö ideadta nekem nagyon fura arcot vágott és elment onnan. Szünetről szünetre furcsábban viselkedett. De én probáltam ezt nem figyelembe venni és inkább olyasmikkel foglalkozni amik boldoggá tettek.

2015. január 10., szombat

3 rész


Ahogy telt az idő, csak pár szeméjjel az osztályból álltam szóba és azokkal is csak ugy néhanéha. Inkább olyan személyekkel beszélgettem, akikben már régebb megbiztam és tudtam hogy rájuk számithatok. Egy kis idő utá ezt az osztály is észrevette és probált velem beszélgetni. Azt mondták csatlakozzak a beszélgetésekben. Ezt néha meg is tedtem, ám legtöbször olyan támák voltak melyekhez nem nagyon tudtam hozzászolni, mivel ök egy „bandát” alkodtak és hát mindenhol eggyüt voltak, akkor ilyesmikről is beszélgettek hogy mi történt ott igy ezeknél a beszélgetéseknél mindig kivülmaradtam. Eldontottem azt, hogy megprobalom feledesbe ejteni a multamat és csakis arra koncentrálni, hogy a mult az mult. Csak ez nem épp igy alakult.
 

 

2015. január 3., szombat

2 rész


Ugy éreztem egy nagyon jo közöségre találtam, de közben nemm épp igy volt. Szivattak hátammögött de még mennyire. Akárremilyen felelöségről volt szó mindig engem raktak be, bár én nem válaltam el semmit. És hát ez azért volt mert észrevették hogy visszahuzodott vagyok, csak hát nem tudták az okot annak hogy miért van ez. Egy nap nyugodtan ébredtem és minden rendben volt mig a harmadik szünetben hozzámjött egyik osztálytársnöm, és behivott az osztályba. Nem értettem miért de bementem. Bent az egéssz osztály engem várt és elkezdett kérdezösködni arrol hogy mi van velem és mi bajom van az osztályal. Hiába mondtam hogy semmi bajom az oszályal, addig nem hagytak békémet mig el nem mondtam hogy pontosabban mi a bajom. Szerencsére bejött a tanárnö igy lett egy kis idöm gondolkodni hogy hogy fogom ezt elmondani. Ahogy kicsengettek ugy döntöttem hogy még a tanárnö elött kiszaladok a folyosora s majd csak akkor térek vissza az osztályba mikor becsengettek. Ugy éreztem minden amit mondanak olyan szavak melyek bizonyos okokbol hangzanak, azért hogy ujbol legyen okuk kicsufolni. Nem mertem senkibe se megbizn. Hulyeségeket csináltam....

2015. január 2., péntek

1 rész


Sziasztok, az én nevem Medaline és most megyek kilencedikben. Az edigi életem elég zürzavaros volt ,sok mindenen mentem keresztül de legföbbképpen a szüleim elválása harmadikos koromban hagyott nyomott bennem. Azota minden másképp alakul velem. Többet nem találom a helyemet seholsem. Az osztály melyben eddig jártam, nagyon jó volt. A legtöbb személy mikor bajban voltam mellettem állt. De az uj, hát nem is tudom, igaz alig kezdödött de ugy érzem sose fogom megtalaálni benne a helyemet. Az elsö 1 honap ismerkedéssel telt el, ám egyszer arra ébredtem, hogy valami tizedikes fiuk engem szolitanak a folyoson. Bemenve az osztályba egy csokor levél volt a padomon, rosza formába befonva. Az osztály ugy dötött hogy ezt meg kell örökíiteni igy, a csokor “virágot” a fogasra kiakasztották. Egéssz nap azt röhötük, hogy akárki eldobta a csokrot érdekes modon, mindig visszakerült a helyére.